Az Egys�g 4 szinten val�sul meg. Az els� (�s legalapvet�bb) a bels� egys�g, ebb�l n� ki az egys�g a t�bbi emberrel, a term�szettel �s egys�g Istennel. Ez ut�bbi a megval�s�t�s legfels�bb szintje, az �n. Istenfelismer�s.

 Ahhoz, hogy a v�gc�lhoz eljussunk, meg kell tenn�nk a kezdeti l�p�seket. Ez a szint semmik�pp sem �tugorhat�. El�fordul, hogy egy Guru kegyelme magasan felrep�t a saj�t meg�l�si szint�nk f�l�, de hogy az eredm�ny tart�s legyen �s kib�rja a kih�v�sokat, a saj�t, bels� vil�gunkban kell gy�kereznie, hiszen nek�nk magunknak kell szemben�zni a kih�v�sokkal, nincs mindig ott valaki, aki fogja a kez�nket. Ez�rt nem igaz vezet� az, aki f�gg�s�gben tartja k�vet�it.

Mit is takar ez a fogalom: bels� integrit�s, bels� egys�g? Ehhez tudnunk kell, hogy jelenleg a megosztotts�g �llapot�ban vagyunk. Elm�nk tele van tudatos �s tudattalan programokkal, elk�pzel�sekkel, beidegz�d�sekkel �s v�leked�sekkel, melyek egy r�sz�nek semmi k�ze az aktu�lis val�s�ghoz �s sz�mos elem ellentmond egym�snak. Minden �rtelmes rendszer gy�l�li �s ker�li az ellentmond�st. Egy teljesen �nm�k�d� szuper-sz�m�t�g�pet ki lehet �tni egy egyszer� paradoxonnal. Ez a Zen mesterek eszk�ze: a Koan- nak nevezett kis paradox t�rt�netekkel �sszezavarj�k az elm�t, hogy �tvehesse hely�t a Val�s�g megtapasztal�sa.

Ahhoz, hogy valamivel dolgozhassunk, meg kell ismern�nk, r� kell n�zn�nk. Nem rakhatsz �ssze egy puzzle-t koroms�t�tben �gy, hogy �rtelmes k�pet kapj. L�tnod kell, hogy a sz�p �s j� dolgok mellett ott vannak benned a m�lyen elutas�tott �s el�t�lt jellemvon�sok is. Az egyik legk�nnyebb m�dja, hogy kider�tsd: n�zd meg, hogy m�sokban milyen jellemvon�sok irrit�lnak a legjobban. Tudni fogod, hogy ezek a dolgok, amit magadban elutas�tasz.

A bels� �szintes�g egyik legnagyobb akad�lya az �t�lkez�s. Mindenki, aki b�rmilyen jelleg� terrorban n�tt fel, kiszolg�ltatott az �t�lkez�s folyamat�nak. Persze mondhatjuk, hogy a „terror” sz� haszn�lata maga is �t�lkez�s. Az er�s akarat� sz�l�k, akik hat�rozott, ellentmond�st nem t�r� st�lusban nevelik gyermekeiket, nagyon j� magyar�zattal szolg�lnak (azokkal, amelyeket �k is hallottak gyerekkorukban, illetve ami k�vetkeztet�st levontak – „�n biztos nem fogom ezt csin�lni a gyerekemmel”). Ezek a sz�l�k maguk is nagyon intenz�v �rzelmi t�lt�seket hordoznak �s nem tudnak m�smilyenek lenni, mint amilyenek.

Erre a kis menteget�z� kit�r�sre az�rt volt sz�ks�g, mert �ltal�ban itt szoktak megfutamodni az emberek. M�lyen bel�nk van t�pl�lva, hogy minden, amit a sz�l� tesz, helyes. Ez�rt sokszor eg�szen beteg kapcsolati mint�k sem t�nnek fel magunkban, hiszen annak �gy kell lennie �s majd ha a t�bbi ember megv�ltoztatja a viselked�s�t, akkor „rendben lesz minden”.

Teh�t el�sz�r is tudatos�tsuk, hogy �t�lkez�nk. Itt is seg�ts�g a kifel� mutatott magatart�s. Aki hajlamos m�s emberek/viselked�si form�k el�t�l�s�re, �nmaga felett is folyton �t�lkezik.

Mit v�lt ki bel�led az, ha valaki bevallja, felv�llalja valamilyen gyenges�g�t, vagy nem elfogadott m�don viselkedik? �s mit v�lt ki bel�led az, ha valaki szembes�t azzal, hogy �t�lkezel? Ha beindul egy intenz�v menteget�z�si, v�dekez�si folyamat, akkor �r�lhetsz, mert helyben vagy. Viszont az emberek �ltal�ban itt szoktak elmenek�lni.

A XX. sz�zad els� fel�ben Freud �tt�r� munk�ss�ga azon alapult, hogy felfedezte az elfojt�s t�ny�t. A probl�m�t viszont nem az elfojtott tartalmak l�tez�s�ben, hanem az elfojt�s sikertelens�g�ben l�tt�k. Ha valakit siker�lt a zaklatott m�k�d�sk�ptelens�gb�l a csendes boldogtalans�g �llapot�ba elvezetni, akkor a ter�pi�t sikeresnek tekintett�k. Az is volt, hiszen a c�lk�nt az anyagban folytatott �let elviselhet�s�g�t t�zt�k ki.

Sri Bhagavan �s az Egys�g Egyeteme egyik jelmondata: „A l�tez�st�l az �letig”. �t�letnapig eg�sz t�rhet�en evick�lhet�nk az elm�nk aknamezej�n, minden nemk�v�natos tartalom mell� egy kegyes hazugs�got �ll�tva, le�lhetj�k b�k�sen az �lt�nket �r�lve a sz�p dolgoknak �s szenvedve a neh�zs�gekt�l, de ha valakiben egyszer is felt�madt a v�gy, hogy tal�n m�shogy is lehetne, akkor az �t a bels� integrit�son, az �nmagunk fel� mutatott folyamatos �s teljes �szintes�gen �t vezet.

Az al�bbiakban egy id�zet olvashat� az egyik h�rlev�lb�l:

Bepillant�s a bens�nkbe

Az �szintes�g az �szintes�g hi�ny�nak megl�t�s�val kezd�dik. Tudatoss� v�lsz a k�l�nf�le menek�l�si m�dszereidre, melyeket az�rt tal�lt�l ki, hogy elmenek�lj az igazs�gt�l. A szob�dban k�sz� k�gy�t �gy foghatod meg, ha lez�rsz minden lyukat, melyen kereszt�l a k�gy� megsz�khet.

A menek�l�sek els� fajt�ja az elhalaszt�s, vagyis amikor �gy kezd�dnek a gondolatok, hogy „mostant�l kezdve”. Ahelyett, hogy konfront�l�dn�l a sz�vtelens�geddel, a kegyetlens�geddel, �gy d�ntesz, hogy „mostant�l kezdve kedves leszek”. Felismered, hogy az igazs�got �pp a sz�nyeg al� seperted �s megkezded az utaz�sodat a kedvess�g fel�, amit kivet�tesz a j�v�be. A kedvess�g fel�, ami jelenleg nem igaz sz�modra.

A menek�l�si rendszerek m�sodik fajt�j�t �gy h�vjuk, hogy magyar�zatok, vagyis amikor a gondolatok „mert”-et tartalmaznak. „K�z�mb�snek kellett lennem, mert…”, „Az�rt s�rtegettem �t, mert…”, „Az�rt vettem azt el, ami nem az eny�m, mert…” – az okok sz�les t�rh�za �ll rendelkez�s�nkre ahhoz, hogy elmenek�lj�nk att�l, hogy megl�ssuk a kapzsis�got �s cs�b�t�st, a f�lelmet vagy a szeretet hi�ny�t.

�gy dekor�lunk ki sikeresen egy hazugs�got, �s mindezt addig ism�telgetj�k saj�t magunknak, am�g igaznak nem t�nik.

A menek�l�si rendszerek harmadik v�ltozata, amikor a gondolat „felc�mk�z” valamit. P�ld�ul olyan c�mk�vel l�tunk el valamit, hogy „agressz�v vagyok”, „hirtelen harag� vagyok”, „H�t lehet, hogy zsugori �s rossz voltam”: ezek csup�n csak jellemzik a bels� folyamatot vagy a cselekedetet. Mondod, de nem l�tod. �ri�si k�l�nbs�g van a „c�mk�z�s” �s a „l�t�s” k�z�tt. A c�mk�z�s belet�r�d�s. A l�t�s elfogad�s. A c�mk�z�s gondolat-teher. A l�t�s n�mas�g. A c�mk�z�sben a gondolat �lland�s�t. A l�t�sban a gondolat utad enged a tapasztal�snak.

XXX

Eddig az id�zet a h�rlev�lb�l.

Fontos m�g egy dologra kit�rnem. A bels� integrit�s gyakorl�sa nem azonos a kultur�latlan viselked�ssel. Sokan az�rt utas�tj�k el a tartalmakra val� r�l�t�st, mert ezek a tartalmak ellent mondanak azoknak a viselked�si szab�lyoknak, melyeket megtanultunk abb�l a c�lb�l, hogy elfogadottak lehess�nk a sz�kebb �s t�gabb k�rnyezet�nk sz�m�ra.

Vegy�nk egy p�ld�t. Az elme �gy gondolkozik: „ha nem fojtom el a haragomat, nem fognak szeretni”. Ez �gy is van, hiszen egy d�h�ben csapkod� �s �rj�ng� embert neh�z szeretni, hiszen f�lelmet kelt �s vesz�lyes. Az egyik, vagy tal�n mindk�t sz�l� indulati elfojt�sban nevelkedett �s az illet� m�r az anyatejjel ezt sz�vta mag�ba �s folytathatn�nk az igazol� �rveket �t�letnapig.

A bels� integrit�s viszont nem azt tan�tja, hogy mostant�l viselkedj �gy, mint egy k�t�ves, aki f�ldh�z veri mag�t, ha nem �gy t�rt�nik minden, ahogy neki tetszik, hanem hogy l�sd, l�gy tudatos arra, amikor harag kel fel benned valami�rt �s arra is, hogy ezt nagyon intenz�ven el szeretn�d fojtani.

Pont. Ennyi �s nem t�bb. Hogy hogyan folytat�dik a t�rt�net, azt mindig az adott szitu�ci� kell, hogy meghat�rozza. Tudatos�tsd magadban, hogy am�g a tudattartalmadhoz kapcsol�dsz, addig nem tapasztalod a val�s�got. A jelent. E jelen helyzet val�s�g�t, csak egy intenz�v, er�s t�lt�st, ami egyszer beker�lt �s az�ta az elm�d r�sz�t k�pezi. Ahhoz, hogy tapasztald a val�s�got, el�sz�r tudatos�tanod kell, hogy jelenleg nem a val�s�got tapasztalod, hanem a t�lt�st. Min�l t�bb t�lt�ssel ker�lt be a program, ann�l intenz�vebben fog megnyilv�nulni hasonl� helyzetben. Az elme �vmilli�k alatt �gy alakult ki, hogy amennyiben egyszer m�r tal�lkozott valamivel �s az intenz�v �rzelmi tartalmat hordoz (f�lelem, �letvesz�ly stb.), akkor a hasonl� helyzetekre automatikus, vagyis az elt�rolt programokban tal�lhat� v�laszreakci�t adja. Ezeket pedig a sz�l�kr�l �s a gyerekkori csoportr�l m�solja. Semmi nem ker�l be egy faj genetikai programj�ba, csak ami a t�l�l�st szolg�lja ez teljesen rendben van �gy. Annyi az ig�ny�nk, hogy emberi, magasabb rend� v�laszokat adjunk a helyzetekre, hiszen a tudatoss�g t�bb� tesz minket az �szt�n- �s programvez�relt �llatokn�l.

Nagyon fontosnak tartom, hogy marad�ktalanul meg�rts�k a bels� integrit�s munk�j�nak term�szet�t. En�lk�l a meg�rt�s n�lk�l ugyanis puszta �nk�nz�s az eg�sz. Tal�lunk egy tartalmat, m�r kir�ngattuk az elfojt�s j�t�kony hom�ly�b�l �s nem tudunk vele mit kezdeni. B�r Sri Bhagavan szinte minden tan�t�sban elmondja: „nincs m�s dolgod, csak tapasztald”, az elme valahogy tr�kk�sen mindig kics�szik bel�le, mint a fent eml�tett k�gy� a szob�b�l.

Teh�t l�sd azt, ami van, �s azt is, amit annak �rdek�ben teszel, hogy elviselhet�v� tedd azt, ami ott van. Csak akkor tudod majd marad�ktalanul magadhoz �lelni �s szeretni. Ilyenkor automatikusan spiritu�lis emberr� v�lsz.

Sokan azt hiszik att�l spiritu�lisak, mert egy speci�lis �letform�t k�vetnek (gondolkod�s, �tkez�s, n�zetek stb.) �s rendk�v�l hat�konyan elfojtottak bizonyos dolgokat. De ez csak egy m�z, kapit�lis hazugs�g, nem spiritualit�s. Sri Bhagavan szerint a boldog, el�gedett �s kiegyens�lyozott embert nevezhetj�k spiritu�lisnak, hiszen term�szetesen �li �s sug�rozza mag�b�l az �r�m�t �s elfogad�st. Az Egys�g a megosztotts�g ellent�te, m�ghozz� nem valamif�le er�szakos uniformiz�l�s �s a k�l�nb�z�s�g elutas�t�sa, hanem az az isteni k�pess�g, hogy elfogadjunk mindent, ami van �s k�pesek legy�nk gy�ny�rk�dni benne. Hiszen Isten is ezt teszi.

                                                                                        KG 2011-10-24

Vide� ford�t�sa: bels� integrit�s

. http://www.youtube.com/watch?v=FubPyvf4krQ

K�RD�S: Bhagavan, folyton azt k�rd t�l�nk, hogy n�zz�nk befel� �s fogadjuk el a bels� integrit�sunkat. N�h�nyunknak nehez�re esik befel� n�zni �s mikor megtessz�k �s megtal�ljuk az igazs�got, neh�z elfogadni a k�vetkezm�nyeket, amit a k�ls� vil�gban l�trehoztunk. Szenved�nk a bels� �s k�ls� vil�gunk k�zti k�l�nbs�gt�l. Hogyan juthatunk t�l ezen a szenved�sen?

SRI BHAGAVAN: Ha magadba n�zel �s felfedezed, ki vagy, elfogadod magad �gy, ahogy vagy �s szereted magad, akkor egy�ltal�n nem lesz neh�zs�ged a k�lvil�gban. Az�rt, mert a bels� vil�g hozza l�tre a k�ls�t. Most ebben az esetben neh�zs�geid vannak a k�lvil�gban, ahelyett, hogy l�tn�d a bels� vil�got. Ez annyit jelent, hogy egy�ltal�n nem l�tod a bels� vil�got. Az�rt, mert a bels� vil�g hozza l�tre a k�ls� probl�m�kat. P�ld�ul van egy p�r, akik el akarnak v�lni �s ha egyik�k teljesen l�tn�, mi t�rt�nik bel�l, elfogadn� �s szeretn�, felfedezn�, mi t�rt�nik, az eg�sz azonnal megv�ltozna a k�lvil�gban. Mi ezt egy csom�szor csin�ljuk �s mindig m�k�dik teljesen hiba n�lk�l, mert a bels� vil�g minden gond okoz�ja.

Mikor neh�zs�ged van megl�tni a bels� vil�got, ekkor j�n az Isteni Kegyelem, az �ld�s vagy Diksa, mert t�nyleg f�jdalmas l�tni, ki vagy. Ez a l�nyed egy titkos r�sze, amit magad �s m�sok el�l is rejtegetsz. Elvesztetted vele a kapcsolatot. A f�lelmeid, a haragod, a s�relmeid, a f�lt�kenys�ged, a v�gyaid vannak ott. Az �sszes sz�rny� gondolatod ott van, sz�gyelled ezeket �s rettegsz r�n�zni. �s ezek hozz�k l�tre az �sszes probl�m�t a k�ls� vil�gban. M�sr�szt viszont, ha veszed a b�tors�got, hogy ne k�rhoztasd, ne �t�ld el, ne min�s�tsd, ne magyar�zgasd vagy menek�lj el�le, csak tartsd, olyan gondosan, ahogy egy �jsz�l�ttet tartasz. Namost, ha nem �t�led el magad, mi a probl�ma? Tegy�k fel, hogy hazud�s vagy. Ha nem mondod, hogy ez rossz, hol a probl�ma? Vagy hatalmas s�v�rg�s van benned. Csak ha el�t�led, okoz probl�m�t. Egyszer�en megl�tod �s azt mondod: igen, van bennem s�v�rg�s. Hol a gond? Ha valakit �tversz, majd r�n�zel �s azt mondod: �tvertem valakit. Csal� vagyok. Hol a probl�ma? Alkalmaznod kell a tan�t�st �s a tan�t�s seg�t neked. K�rj Diks�t �s meg fogod l�tni, milyen k�nnyen megy. Egy kis id� m�lva eg�sz k�nnyen megy majd. Kezdd ezzel majd mozdulj a bels� vil�g fel�. Amint befel� mozdulsz, r�j�ssz, hogy milyen neh�z. B�rmilyen neh�z, csin�ld sz�net n�lk�l 21 napig. Gyakorold minden nap 49 percig, vagy a 7 valamelyik t�bbsz�r�s�vel, 7, 14, 21 stb. ahogy szeretn�d, r�d van b�zva. Furcsam�d r�j�ssz, hogy az elme megtanulta 21 nap alatt. De ez a tanul�s alapvet�en felejt�s. Hogy az elme felejtsen, ehhez 21 nap sz�ks�ges. Ezut�n nagyon k�nny� lesz. Ekkor �ri�si dolgokat fedezel fel magadr�l. Ez�rt szoktam azt mondani, hogy ez pap�rkos�r vagy szem�tl�da az elm�d. Minden ott van a sz�nyeg alatt. Ekkor felfedezed, elfogadod �s furcsam�d m�g szeretni is fogod. Az a sz�ps�ge, hogy a tartalom nem fontos. R� tudsz e n�zni, elfogadni, szeretni, ez minden. Ekkor furcsa dolog t�rt�nik. B�ke lesz benned, nincs bels� konfliktus, nemcsak elfogadod magad, elfogadsz m�st is, nemcsak szereted magad, szeretsz m�st is. A k�r�l�tted l�v� emberek viselked�se megv�ltozik fel�d. Nemcsak ez, a r�g�ta fenn�ll� gondok, eg�szs�gi, anyagi probl�m�k egyszer�en megsz�nnek. Ne intellektu�lisan �rtsd meg a tan�t�st, hanem �lj le �s alkalmazd. K�rlek alkalmazd �s �n seg�tek neked. H�vd AmmaBhagavant �s odamegy�nk. Odamegy�nk Kanad�ba, vagy ahol �pp vagy. Minden tan�t�st �ld�ssal kombin�lj. �ld�s n�lk�l a tan�t�s puszta pszichol�gia. Adhat valami r�l�t�st, de nem haszn�l, �lj le l�tusz�l�sbe, keresztezett l�bakkal, vagy egy k�nyelmesebb helyzetbe, kezdd el alkalmazni �s hamarosan megl�tod.

Ismertem gyerekeket, (p�ld�ul Florid�ban volt egy kisfi�, Bruce-nak h�vt�k, besz�lhetsz vele) akik els� nap meg�rtett�k a tan�t�st. Az anyuk�ja elj�tt egy tanfolyamra Fidzsire �s megtanulta, hogy ha megtapasztalod a szenved�st, akkor az �r�mm� v�lik. Visszament �s csak a kisfia volt otthon, elmondta neki, fiam, megtanultam egy tan�t�st, miszerint ha megtapasztalod a szenved�st, akkor az �tv�ltozik �r�mm�. A kisfi� azt mondta, mama, meg�rtettem. A kisfi� probl�m�ja az volt, hogy �jjel felijedt �s �tment az anyuka h�l�szob�j�ba. Aznap is megt�rt�nt, bement az anyuka szob�j�ba �s azt mondta: anya, ez m�k�dik! Micsoda? Amit mondt�l, m�k�dik, a f�lelem elt�nt �s feltehet�en, �gy gondolom, hogy l�ttam Istent. Pedig csak egy kisfi� volt.

 Az eg�sz vil�gon ezrek �rt�k le maguknak „m�k�dik”. Pr�b�ld ki �s jegyezd le, hogyan m�k�dik. Kis gyerekek megtett�k, fiatalok, �regek, f�rfiak �s n�k mind megtett�k �s m�k�d�tt. Egy�ltal�n nem bonyolult. Olyan tan�t�sokat adunk, melyek val�ban m�k�dnek. A kisgyerekekben nincs ellen�ll�s, nekik k�nnyebb, ha kicsit id�sebb vagy, nem annyira k�nny�, de pr�b�ld meg �s seg�t�nk neked. Vedd az �ld�st, a Diks�t �s n�zd meg, milyen messzire utazol. Az �leted megv�ltozik.