SRI BHAGAVAN az eg� 6 j�tszm�j�r�l

1. Domin�lni m�sokat

Uralkodni a t�bbiek felett az eg� term�szetes j�tszm�ja, melyet a t�l�l�s�rt folytat. Rendszerint az�rt uralunk m�sokat, mert azt mondjuk, mi vagyunk a sz�l�k, a h�zast�rs, a vezet�, az alkalmazott, rend�rtiszt, a csal�d feje, stb. A sz�l�i vagy vezet�i poz�ci�nk felhatalmaz�st ad nek�nk a folyamatos domin�l�sra. A leggyakoribb magyar�zat a r�nk b�zott szervezet m�k�d�se, vagy a m�sik ember boldogul�sa miatti aggodalom, ami�rt az elme jogosnak �rzi a m�sik domin�l�s�t. Legt�bbsz�r nem is vagyunk tudat�ban, hogy a kapcsolatainkba hogyan pr�b�l finoman beavatkozni az eg�.

2. A domin�lts�g visszautas�t�sa

Tiszt�n meg kell �rten�nk, hogy az eg� az, amely visszautas�tja, hogy uralkodjanak rajtunk. Ez egy m�sik finom �s vesz�lyes j�tszma, amit az eg� j�tszik. Ha nincs eg�nk, mi�rt kellene visszautas�tanunk a m�sik ember dominanci�j�t? Az eg� hi�ny�ban �r�mmel al�rendel�d�nk m�sok dominanci�j�nak. De rendszerint nem szeretj�k, ha b�rmilyen m�don is uralkodnak rajtunk. Meg kell �rten�nk, hogy ez semmi m�s, mint az eg� j�tszm�ja benn�nk.

3. Igazam van

A benn�nk l�v� eg� folyton bizonytani akarja, hogy „nekem van igazam”. �jra �s �jra vitatkozunk �s be akarjuk bizony�tani az igazunkat. Egy rak�s magyar�zat van benn�nk bizony�t�kk�nt. Fel kell ismern�nk ezt az eg�-j�tszm�t, mikor bizonygatjuk az igazunkat. Mi�rt kell folyton bizonygatni, hogy igazunk van? Ha val�ban igazunk van, nincs sz�ks�g bizony�t�kokra. Az Univerzum Term�szete vagy Isten (ahogy h�vod) �gyis bebizony�tja, ha r�j�v�nk, hogy ezt csak a benn�nk l�v� eg� j�tssza.

4. Te t�vedsz

Ez a fenti �rme m�sik oldala. Ahogy be kell bizony�tani, hogy igazunk van, �gy abban is biztosnak kell lenni, hogy a m�sik ember t�ved. Ezt is a benn�nk l�v� eg� j�tszm�ja.

5. T�l�l�s

V�gs� soron ez a benn�nk lak� eg� a t�l�l�se �rdek�ben elhiteti vel�nk, hogy nem j�tssza a fenti j�tszm�kat. Az eg� mindig igazolja �nmag�t. Az elme azt gondolja, hogy nem vagyunk hozz�k�tve az eg�hoz, vagy teljesen jogos az egoisztikus be�ll�totts�gunk.

6. Leplez�s

Nagyon gyakran azzal leplezz�k az eg�nkat, hogy m�sokr�l v�lem�nyt vagy kritik�t mondunk. Nagyon figyelmesnek kell lenn�nk r�, hogy ez az eg� �s a s�rtetts�g, ami oly gyakran tal�l hib�t m�sokban. Nem a gyakorlati, vagy m�k�d�sbeli hib�kr�l besz�l�nk, hanem a jellemvon�sok el�t�l�s�r�l �s a hib�ztat�sr�l, c�mk�z�sr�l.

 K�rd�s: Az eg� j� vagy rossz? Lehets�ges, hogy megszabaduljunk az eg�t�l �s tov�bb m�k�dhess�nk a vil�gban?

Ez egy �ltal�nos k�rd�s a tudatunkban, hogy eg� n�lk�l k�ptelens�g az �gynevezett modern vil�gban l�tezni. Ezt a k�rd�st tett�k fel Sri Bhagavannak, az Egys�g Mozgalom vezet�j�nek

K�rd�s: Mikor az eg�r�l besz�lget�nk az emberekkel a k�z�ss�gben, gyakran halljuk azt a n�zetet, hogy „eg� n�lk�l neh�z lesz t�l�ln�nk. Ha nem vagyunk egoisztikusak, a vil�g lenyom minket �s v�g�nk” Bhagavan, val�ban lehets�ges, hogy t�nyleg megszabaduljunk az eg�t�l �s tov�bb m�k�dj�nk a vil�gban, sikeresek legy�nk �s r�szesei lehess�nk ennek a verseng� vil�gnak, Bhagavan?                 

SRI BHAGAVAN: Igen! Ha megszabadulsz az eg�t�l, rendk�v�l sikeress� v�lsz. Meg kell k�l�nb�ztetn�nk az �nt �s az eg�t. Az �n egy amb�ci� – az akarat, ami harcol �s v�ghezvisz. Most mi nem ezekr�l besz�l�nk. M�sr�szr�l az eg� poz�cion�l t�ged. Ha meghat�rozott vagy, nem fogod �rteni, mit besz�l a m�sik. Nincs figyelem. �gy, fejl�d�s (tanul�s) sincs. Ez�rt minden es�lyed megvan veszteni. Veszteni az �zleti �letben, es�lyed van elvesz�teni egy j� �ll�st, a j� kil�t�saidat. Ahogy az eg� m�k�dik, nagyon �rtalmas a k�z�ss�gi sikerre.

Itt most tudnod kell, hogy nem az �nr�l besz�l�nk. Az �nnek nagyon is ott kell lennie, ha sikereket akarsz el�rni a vil�gban. Nem err�l besz�l�nk. Az eg�r�l �s a j�tszm�ir�l van sz�, amelyek �rtalmasak a sikeres el�rehalad�sra. Meg kell tanulnod megk�l�nb�ztetni a kett�t.

Felveszel egy �ll�spontot, azt mondod, rendben, ez egy j� gy�gyszer lesz sz�modra, felveszel egy �ll�spontot. Azt�n j�n valaki, �s meggy�z arr�l, hogy ez nem a megfelel� gy�gyszer, mi�rt nem pr�b�lod ki a homeop�ti�t vagy az �jurv�d�t. Azt mondod, rendben van, kipr�b�lom ezeket is. Ez az, mikor nem vagy r�gz�lt. Felveszel egy helyzetet, de fel vagy r� k�sz�lve, hogy megv�ltoztasd, ha meggy�znek. De ekkor az eg�d k�zbel�p �s azt mondja: „nem, �n nem t�vedhetek! Ha egyet�rtek vele, akkor al�vetett leszek �s � pedig f�l�m ker�l, ez�rt csak ez az egyetlen igazs�g”: ekkor eg� plusz n�z�pont egyenl� r�gz�l�s. Nem fogsz elmozdulni t�le. Az ilyen embereket h�ly�nek is nevezhetj�k. Soha nem tanulnak az �letben.

Teh�t egy ember legyen laza �s hajl�kony, de nem olyan �r�lt, aki folyton meggondolja mag�t. Viszont, ha meggy�zt�k, k�pesnek kell lennie egy m�sik �ll�spontot is felvenni. Ez�rt mondjuk, hogy m�s n�z�pontok is vannak. Ez minden. �tv�lthatsz ebb�l abba. Ahogy meg�rted ezt, tanulhatsz �s felejthetsz. De azt�n j�n az eg�.

Az eg� hat j�t�kot j�tszik, igazam van �s neked meg nincs, domin�lni akar �s visszautas�tja, hogy domin�lj�k…ezek az eg� j�tszm�i. Ha ezeket a j�tszm�kat hozz�adjuk a helyzetedhez, r�gz�lt leszel, ami annyit jelent, hogy bel�psz egy harcba. Ez t�rt�nhet f�rj �s feles�g, apa �s fia k�zt. Mindig megt�rt�nik, ha r�gz�lt vagy.

Tegy�k fel, apa �s fi� is vagy egyben, egy fi�nak tudatos�tania kell, hogy az apa egy m�sik gener�ci�hoz tartozik �s a felfog�sa m�s, ez�rt alkalmazkodnia kell hozz�. Ha a fi� eg�s �ll�spontot vesz fel, azt mondja: „ap�m uralkodik rajtam”, az apa pedig „� nem fogad sz�t”. Ekkor fell�p a konfliktus. Ha tudatoss� v�lsz erre magadban, az elme automatikusan kij�n a r�gz�lt helyzetb�l. Nem kell hozz� er�fesz�t�s, megt�rt�nik mag�t�l.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------

TAN�T�S AZ EGO J�T�K�R�L

Acharya Kaushkaji tan�t�sai alapelvekr�l:

Kaushkaji: Teh�t, most meg fogjuk tekinteni a mai tan�t�st. Ez egy megismerked�s az Egoval. Nos, mi is val�j�ban az Ego? Az Egot szankszrit�l Ahamkara-nak nevezz�k.

Ego, �gy h�vjuk Ahamkara.

Nos, van egy dolog, amit �gy h�vnak �nmagad. Az „�nmaga” sz� jelent�se Aham. Szankszrit�l �gy h�vjuk, Aham.

Aham k�l�nb�zik Ahamkara-t�l. Aham jelent�se az �n �rz�se. Mondjuk, hogy besz�lek, s�t�lok vagy besz�lgetek. Az �n �rz�se.

Nos, Ahamkara az Ego, amely hat j�t�kot j�tszik. Ez teljesen l�lektani. Az Ego e n�lk�l a hat j�t�k n�lk�l nem l�tezik, mert az Ego f�k�nt ez a hat j�t�k. A hat j�t�kot egy�ttesen Egonak h�vjuk. Mi ez a hat j�t�k? �s hogy j�tszik az Ego �s hol? Ez f�k�nt egy m�sik szem�lyhez kapcsol�dik.

Mondjuk, hogy „A” besz�l „B”-hez. „A” elj�tssza mind a hat Ego j�t�kot. Hasonl�k�ppen „B” is elj�tssza mind a hat Ego j�t�kot. Teh�t „A” nem csak kapcsolatban van „B”-vel, hanem j�tssza a hat j�t�kot is. Ha „A” j�tssza az Ego j�t�kokat mindenkivel, mindenki j�tssza az Ego j�t�kokat mindenkivel.

Teh�t mi ez a hat Ego j�t�k? Nos, el�sz�r is a j�t�kokr�l: Egy szem�ly megpr�b�l uralkodni (ir�ny�tani) egy m�sik szem�ly felett. Uralkodni azt jelenti, hogy hatalmat, tekint�lyt mutat. Egy szem�ly uralkodik a m�sik szem�lyen.  �s visszautas�tja a rajta val� uralkod�st (ir�ny�t�st).

K�rd�s: Ez a m�sodik?

Kaushkaji: Igen. Ez a m�sodik j�t�k.

Az els�: egy szem�ly uralkodik a m�sik szem�lyen. Mondjuk „A” uralkodik „B”-n. „A” visszautas�tja „B” uralkod�s�t. Nem akarja a rajta val� uralkod�st. Szeret hatalmat gyakorolni, hatalmat mutatni, de nem akarja, hogy rajta gyakoroljanak hatalmat. �s azt pr�b�lja mutatni „Nekem van igazam”. Azt pr�b�lja mutatni „Nekem van igazam”, �s „Te t�vedsz”. Teh�t ezek az Ego harmadik �s negyedik cselekedetei.

Harmadik a „Nekem van igazam”. Negyedik a „Te t�vedsz”.

Azt�n az elleplez�s (elpal�stol�s) az �t�dik j�t�k. Elleplez�s. Ez az �t�dik.

Hatodik a b�nj�t�k.

1. j�t�k: az egyik szem�ly uralkodik a m�sik felett

2. j�t�k: a m�sik visszautas�tja az uralkod�st, nem akarja a rajta val� uralkod�st, nem akarja, hogy rajta gyakoroljanak hatalmat

3. j�t�k: „Nekem van igazam”

4. j�t�k: „Te t�vedsz”

5. j�t�k: Elleplez�s, elpal�stol�s

6. j�t�k: b�nj�t�k

Nos, most l�p�sr�l-l�p�sre fogunk menni. Vegy�nk valamilyen kapcsolatot. Mondjuk van k�t bar�t, vagy ink�bb egy csal�d, vegy�k a f�rjet �s a feles�get,  hallottatok egy sportr�l, amit �gy h�vnak, hogy krikett. Hasonl� az amerikaiak baseball-j�hoz, 11 ember van egy csapatban.

Mondjuk, hogy Indi�ban r�gebben a  nagyon h�res krikett j�t�kost �gy h�vtak: Gavaskar. �s mostan�ban van egy fiatal h�res krikett j�t�kos, akit Sachi Tendolkarnak h�vnak. Teh�t ez most p�lda. Nos, mondjuk a f�rj �s a feles�g besz�lgetnek.

A feles�g azt mondja: „Gavaskar a legnagyobb �t�j�t�kos”. Mit fog mondani a f�rj: „Nem, nem, Gavaskar nem olyan nagy, Tendolkar a nagy.” �gy mi t�rt�nik? A feles�g sok t�nyt mond, hogy megmutassa, hogy Gavaskar a nagy. �s a f�rj is sok m�s inform�ci�t fog mondani, hogy megmutassa, hogy Tendolkar a nagy. A feles�g nem fogadja el ezt: „Nem, nem, az nem nagy, ez a nagy”.

Nos, ez egy nagyon forr� vit�v�, nagyon forr� vit�v� lett. Teh�t a feles�g m�g hazugs�gokat is mond, hogy p�rtfogolja Gavaskart. Amit Gavaskar eddig soha nem tett meg, arra azt mondja, hogy megtette. Mondjuk azt mondja, hogy nagyon sok meccsen �t�tt 100 pontot. Teh�t, igaz�b�l hazugs�gokat mond, hogy megmutassa: ez mind �gy van.

Teh�t ily m�don az t�rt�nik, hogy a feles�g bizony�tani akarja az igaz�t. Az � szemsz�ge a helyes, ezt akarja bizony�tani. A f�rje v�lem�nye pedig nem helyt�ll�, ezt akarja bizony�tani.

�s ily m�don azt mutatja, hogy ennek az embernek nincs tud�sa semmivel kapcsolatban. Azt mutatja, hogy ez az ember olyan, mint egy bolond. Nem tud semmit. �s a f�rje azt pr�b�lja bizony�tani, hogy a feles�g nem tud semmit.

�gy, ez�ton uralkodnak egym�son.

�s mi t�rt�nik? Ez a besz�lget�s a krikett j�t�kkal kezd�d�tt, majd tov�bb folytat�dik. A f�rfi azt mondja: „Tegnap mi�rt tetted ezt �s ezt?” Tegnap a n� valamilyen hib�t k�vetett el. �gy a f�rfi visszamegy a m�lthoz, �s megragadja a hiba eg�sz�t.

Azt�n a feles�g azt mondja: „Tegnapel�tt te ugyan�gy tett�l, tudod? „ � is megragadja a hiba eg�sz�t. A n� azt mutatja, hogy a f�rfinek nincs igaza. Teh�t mi t�rt�nik ily m�don? Ez a besz�lget�s nagyon forr�v� v�lik. Azt�n a f�rfi azt mondja: „A sz�leid nem norm�lisak!” Lehordja a n� sz�leit.

Ily m�don a kapcsolat meg is szakadhat. Befagy, f�j. F�jdalom �s gy�l�let.

�gy teh�t minden kapcsolat probl�m�i f�k�nt az Egob�l erednek. Az Ego megb�nt�dik. Az Ego f�jdalmat �rez. Mint ahogy l�ttuk…

�gy ezt a f�jdalmat, b�rmilyen f�jdalom is �ri a szem�lyt, �t akarja adni m�soknak. Teh�t ez a vita ak�r fizikai harc is lehet. N�h�ny ember veri a csal�dj�t, tudod? Botot fog a kez�be venni, vagy mondjuk van ott valamilyen sz�k,  amit a feles�g�hez v�g.

Teh�t az Ego egyik cselekv�se t�rt�nik. N�ha ez lehet s�lyos, n�ha enyh�bb. De ha megfigyelj�k, ez az Ego j�t�k t�rt�nik.

Azt�n a szem�ly, aki megpr�b�lja elleplezni, mint l�thattuk, hazugs�gokat besz�l. �gy t�rt�nik az elleplez�s, elpal�stol�s. Elleplez�s azt jelenti, hogy megpr�b�lja igazolni, v�deni, indokolni mag�t. Igazolni mag�t. Elleplezni: azt jelenti, hamis dolgokat besz�lni. Ez az, amit jelent.

K�rd�s: Hazug?

Kaushkaji: Igen.

Ut�na mi t�rt�nik?

A f�rj mondjuk fizikailag er�sebb. Ez�rt megveri a n�t. �gy sikeresen uralkodni tud rajta, ir�ny�tani tudja.  �s bizony�totta igaz�t. Erre mit tesz a n�? A szob�j�ba megy, �s bez�rk�zik. Bez�rk�zik, �s azt mondja: „�ngyilkoss�got fogok elk�vetni. Nem j�v�k ki, �s nem fogok enni.” Teh�t mit csin�l? B�nt rak a f�rfira. L�thatjuk teh�t ezeket a t�rt�n�seket egy norm�l kapcsolatban.

Nos, ezt h�vj�k b�nj�t�knak. B�nt rakni a m�sikra. Ez az Ego cselekedete.

Mi�rt van ez �gy? Mi�rt vannak ezek a cselekv�sek, melyeket egy ember tesz? A l�lektani t�l�l�s �rdek�ben. Ezt mind a l�lektani t�l�l�s�rt teszik. E n�lk�l a hat cselekv�s n�lk�l az Ego nem l�tezik. �nmag�ban nem l�tezik, csak a hat cselekv�sen kereszt�l.

K�rd�s: Hat j�t�k?

Kaushkaji: Hat j�t�k vagy hat cselekv�s. Igen. E n�lk�l a hat j�t�k n�lk�l az Ego nem l�tezik. Mindezeket csak a l�lektani t�l�l�s kedv��rt teszi. Na most, ha egy szem�ly nem j�tssza ezt a hat j�t�kot, nagyon sok boldogs�g lesz abban a szem�lyben, �s nagyon sok energia. Ha nem k�sz j�tszani a hat Ego j�t�kot.

Ezen a hat Ego j�t�kon kereszt�l megpr�b�lja azt mutatni, hogy neki van igaza �s a m�siknak nincs. Ami t�rt�nik, az energiaveszt�s. Igen. S�lyos mennyis�g� energia veszik el abban, hogy valaki pr�b�lja mutatni „Nekem igazam van, �s neked nincs” �s uralkodik , �s visszautas�tja a rajta val� uralkod�st, azt�n j�n a b�nj�t�k. Energiavesztes�g �s enn�l fogva szenved�s.

Ha van energia, van boldogs�g, �s nincs szenved�s. Ha van energia, term�szetesen vagy boldog. Nem vesztegetsz energi�t. Teh�t, ha a kapcsolatodban tudom�ssal b�rsz, ha megfontoltan kezeled a hat Ego j�t�kot, ha tudod, hogy te ugyan�gy pr�b�lod j�tszani a hat Ego j�t�kot, akkor lesz energi�d.

Tudat�ban lenni! �s ennek az energi�nak megvan a saj�tos min�s�ge. Nagyon m�s �z�. Az a kapcsolat nem fog megszakadni.

M�g ha a m�sik szem�ly megpr�b�lna hatalmat gyakorolni is rajtad, uralkodni is rajtad, ha tiszt�ban vagy azzal, hogy bel�l vissza akarod utas�tani az uralkod�st, amikor valaki megpr�b�l tekint�lyt mutatni, bel�l megk�rdezed:

„Mi�rt viselkedik �gy ez a szem�ly? Mi�rt b�nt engem?” Azt mondja nekem, hogy tegyem meg ezt a dolgot. Mi�rt nem tudja � megtenni?  Megk�rdezed bel�l. Teh�t, ha r�j�ssz, hogy nem akarod elfogadni a f�l�ny�t, az energi�t fog adni. Energi�t fog adni.

K�rd�s: Tudat�ban kell annak lenn�nk, hogy a m�sik szem�ly pr�b�l uralkodni felett�nk?

Kaushkaji: Lehet, hogy tudsz r�la. �rezheted, hogy egy m�sik szem�ly pr�b�l uralkodni rajtad. Ez nem azt jelenti, hogy �rezned k�ne, de �rezheted. Azt�n mi t�rt�nik benned, mikor �rzed, hogy uralkodnak rajtad?

Term�szeted szerint nem akarod, hogy uralkodjanak rajtad. Teh�t mondasz valamit. N�zegeted az �ll�t�s�t. Azt mondod: „Nem akarom megtenni. Tedd meg magad.” Azt mondod: „Nincs r� id�m”, hab�r lenne r� id�d, „Nem csin�lom. Nem tudom megcsin�lni. Nincs r� id�m, elfoglalt vagyok.” Ezt mondan�d.

De igaz�b�l meg tudod tenni, de �gy �rzed, uralkodik rajtad, mindig �gy �rzed, hogy ez a szem�ly parancsokat ad neked. Nos, ez az Ego �tja.

Ha tudat�ban vagy annak, hogy magadban vissza akarod utas�tani a rajtad val� uralkod�st, ha tudat�ban vagy magadnak, nagyon sok energia van. �s term�szetszer�leg az fog t�rt�nni, hogy megteszed. Megteszed azt a dolgot.

K�rd�s: Csak tudat�ban lenni?

Kaushkaji: Igen, ennyi az eg�sz. Az Egot�l val� szabadul�s �tja a folyamatos tudatoss�g. Folyamatos �s azonnali tudatoss�g. �s akkor nagyon sok energia van. Amennyi eddig �letedben m�g soha nem volt. Nagyon sok bels� energi�d lesz. L�tni fogod, hogy milyen csod�latoss� v�lhat ez a kapcsolat.

K�rd�s: Rendezett kapcsolat k�zte �s k�ztem?

Kaushkaji: Igen. Nagyon, nagyon j� kapcsolatt� fog v�lni. Lehet, hogy veszekszel a m�sikkal k�t-h�rom h�napja vagy �ve, hab�r mondjuk egy h�zban laktok. P�ld�ul mondjuk valamelyik id�sebb vagy fiatalabb testv�redr�l vagy bar�tr�l vagy ak�rkir�l nincs valami j� v�lem�nyed.

De ha l�tod, hogy visszautas�tod az uralkod�st, �s tudsz minden Ego j�t�kr�l magadban, a felfog� k�pess�ged az ir�ny�ba meg fog v�ltozni, �s nagyon-nagyon j� kapcsolatt� fog v�lni. Sok szeretet �s energia lesz mindkett�t�kben.

Sz�val, ez seg�teni fog a vil�gi dolgokban, sok energi�d lesz. �s seg�teni fog a szellemiekben. Lelki, szellemi fejl�d�s. Teh�t mikor sok energi�d van, jobban gondolkozol. Tulajdonk�ppen jobban gondolkozol, �s jobban dolgozol. Ha nincs energi�d, viaskodni, er�lk�dni fogsz. �gy ha fel�bredett� kell v�lnod, az energia nagyon fontos.

Teh�t ez hasznos a vil�gi �s szellemi szf�r�ban egyar�nt.  Ha t�bb az energia, k�zelebb ker�lsz a megszabadul�shoz. Ha kevesebb az energia, messzebb vagy att�l. Teh�t, ez egyike az els� megszabadul�soknak azok k�z�l a megszabadul�sok k�z�l, melyeket el kell �rned a Mukti (Megszabadul�s) el�r�s�nek folyamat�ban.

Hogy el�rd a Muktit, el�tte sok mindent�l meg kell szabadulnod. Teh�t, ez az els� dolog. Teh�t l�thatjuk, hogy ez az els�k k�z�tt van. Alapvet� dolgok. Szabadul�s az Egot�l.

K�rd�s: Egot�l?

Kaushkaji: Igen. Mondjuk le is egyszer�s�thetj�k. Mondhatjuk, hogy ez az els� megszabadul�s, amit el kell �rned. Nagyon sok m�s megszabadul�s is l�tezik. �gy ha legk�zelebb elj�tt�k, m�s szabadul�sokkal fogunk foglalkozni. Teh�t, ez az els� megszabadul�s. Megszabadul�s az Egot�l. Ez az els� dolog, �s nagyon-nagyon fontos.

K�rd�s: Elleplez�s? �t�dik az elleplez�s? Hatodik a b�nj�t�k?

Kaushkaji: B�nrak�s.

K�rd�s: Az �t�dik �nmagunk elleplez�se?

Kaushkaji: Igen. �nmagunk igazol�sa. Az elleplez�s azt jelenti, hogy valamilyen hazugs�got mondasz az�rt, hogy megmutasd igazad van, mert mondjuk  a j�t�kos 80 pontot �t�tt egy j�t�k alatt. De a n� azt fogja mondani, hogy Gavaskar 100-at �t�tt. �gy a f�rfi azt mondja: „De Tendolkar 85 pontot �t�tt!” �s ezt fogja mondani: ”Gavaskar pedig csak 80-at �t�tt.” „Nem, nem. Az nem 80!”A n� azt fogja mondani: „100  az, amennyit �t�tt.” Teh�t hazugs�gokat besz�l. Ezt h�vj�k elleplez�snek.

K�rd�s:  Ez az energia a vil�gi szf�r�hoz vezet? Vil�gi szf�r�hoz?

Kaushkaji: Vil�gi szf�r�ba. Ebbe a vil�gba. Az �zletben vagy az irod�ban �gy van ez.

K�rd�s: Rendbe j�n minden? Ez az energia n�ni fog, azt�n a vil�gi szf�ra rendbe j�n?

Kaushkaji: Igen. Mondjuk van egy f�n�k az irod�ban. Ha ez a szem�ly folyamatosan vitatkozik a feles�g�vel, azt a haragot ki fogja mutatni az al�rendeltjei fel�. �gy van ez.

Mondjuk, hogy egy c�g igazgat�ja vagyok, �s valaki alattam dolgozik. �s mondjuk, hogy az igazgat�nak vit�i vannak a feles�g�vel otthon. Teh�t a feles�g uralkodik rajta, �s � azt visszautas�tja.  A folyamatban nagyon sok �ssze�tk�z�s, vita van. �s a haragot a f�rfi nem t�lti ki a feles�g�n, az alkalmazottain t�lti ki. Teh�t mi t�rt�nik? T�nkremegy a kapcsolatuk.

Ha az alkalmazottat megb�ntja a f�n�ke, � nem fog pontosan, rendesen dolgozni a f�n�knek. 

�m ha ez a szem�ly tiszt�ban van a kapcsolat�val, a feles�g�vel val� vit�j�val, teh�t tudat�ban van annak, hogy vissza akarja utas�tani a rajta val� uralkod�s�t a feles�g�nek, ha tudat�ban van, akkor nagyon sok energi�ja van.

Teh�t ment�lisan nem fog reag�lni. Nem fog reag�lni ment�lisan, �s nem fog reag�lni fizik�lisan sem. A feles�g�vel szemben sem �s az alkalmazottaival szemben sem.

Teh�t a vil�gi szf�r�ban �s az �zleti �letben seg�teni fogja. Boldogabb lesz �s t�bb energi�ja lesz, �gy k�zelebb ker�l a megszabadul�shoz. Mert megbocs�t azoknak az embereknek, akik megb�ntott�k. K�pes megbocs�tani. Igen. Megbocs�t a feles�g�nek.

B�r a feles�ge megb�ntotta �t �s most a f�rfi bels� f�jdalmat �rez.  Tudat�ban van ennek. Teh�t ki szeretn� a n� fel� mutatni, de tudat�ban van ennek is. �gy olyan, mint egy angyal. Teh�t ily m�don sokkal-sokkal k�zelebb van a megszabadul�shoz.

Teh�t ez seg�t a vil�gi dolgokban �s a lelki kapcsolatokban is, ment�lis vagy l�lektani probl�m�kban, �s alkalmazhat� m�s saj�ts�gos egy�ni probl�m�kn�l.

Mondjuk, hogy most f�k�ppen a kapcsolatok miatti lelki szenved�ssel foglalkozunk. Nos, mondjuk, hogy egy c�gn�l egy szem�ly hib�t k�vet el. Ott a f�n�knek ir�ny�tania (jav�tania) kell �t.

Ezt nem vehetj�k �gy, hogy a f�n�k vissza�l az Egoj�val. Nem. Ahol adminisztrat�v probl�m�r�l vagy gyakorlati probl�m�r�l van sz�, ott ez nem alkalmazhat�. Ezt �gy h�vj�k c�lszer� ki�rt�kel�s.

Teh�t ha valaki valahol valami rosszat tesz, a f�n�knek azt kell mondania „�gy n�z ki, hogy valamit rosszul csin�lsz.” Ez az � k�telezetts�ge, hogy kijav�tsa. Ha azt a szem�lyt nem jav�tj�k ki, a c�g megbukik.

K�rd�s: Rizik�?

Kaushkaji: Igen. Teh�t ahol c�lszer�nek kell lenn�nk, ott c�lszer�nek kell lenn�nk. Persze lehet, hogy a f�n�k szem�lyesen b�nt�dik meg. Mondjuk, hogy valaki valami rosszat tesz az irod�ban, �s ez a f�n�k�t szem�lyesen s�rti, b�ntja, neki ennek tudat�ban kell lennie. „Igen. Szem�lyesen megb�nt�dtam.” Ezt meg kell mondania az alkalmazottnak.

„N�zd, ezt tetted. Ez engem nagyon b�nt. Szem�lyesen meg vagyok b�ntva emiatt. K�rlek, ne ism�teld meg ezt a hib�t m�g egyszer.” Teh�t, mikor egy szem�ly tudat�ban van Egoj�nak, akkor ez a szem�ly term�szetesen al�zatos, szer�ny. A szem�ly szer�ny lesz term�szetesen.

Teh�t megk�rheti a m�sik embert, mondjuk, l�tja, ha az a m�sik szem�ly p�nzt sikkaszt. Sikkasztani azt jelenti, rabolni. A f�n�k elk�ldi alkalmazottj�t egy r�gebbi dolgoz�hoz. �s a r�gebbi elk�ldi egy saj�t dolgoz�j�t, mondjuk, hogy bev�s�roljon. Mondjuk, hogy valamit fel kell �p�teni.

Teh�t az �regebb alkalmazott azt mondja: „Vegy�l ezer zs�k cementet.” Teh�t „B” az �regebb dolgoz� alkalmazottja. „B” el fog menni, �s vesz ezer zs�k cementet. Itt Indi�ban 2 doll�r, ami 120 r�pia. Nos, az alkalmazott, aki elment v�s�rolni, azt mondja: „ �rd a sz�ml�ra azt, hogy minden zs�k cement 150 r�pi�ba ker�l.”

A val�di �r 120 r�pia. Teh�t a sz�ml�ra 150 r�pia ker�l. Ily m�don az alkalmazott rosszat tesz azzal a szem�llyel, aki a sz�ml�t adja. Elvak�tja �t. „Rendben. Te elraksz 10 r�pi�t, �n elrakok 20 r�pi�t.” Teh�t sikkaszt.

Az �regebb alkalmazott r�j�n erre. „Te p�nzt sikkasztasz. A c�g p�nz�t. Ezt nem b�rom elviselni!”

Teh�t figyelmezteti. Ez helyes. �rtitek? „Ha ezt tov�bb folytatod, �s a sz�ml�kat megmutatj�k a feletteseimnek, azok azt fogj�k mondani: „Mi�rt van ez az ember m�g mindig az irod�ban?„

�gy teh�t gyan�s vagy te is, ez�rt jobb most v�ltoztatni ezen. Teh�t az �regember �gy mondhatja ezt. Ez teljesen rendben van. �gy ezt nem vehetj�k Egonak. Ez helyes.

Teh�t ily m�don, ahol szervez�si vagy hivatali probl�m�k vannak, adminisztrat�v probl�m�k vannak, ott nem vehetj�k hib�nak, ha egy szem�lyt figyelmeztetnek arra, hogy rosszat tesz. Ezt meg kell tenni.

K�rd�s: Ez nem az Ego?

Kaushkaji: B�r ha a figyelmeztet� szem�lynek Egoja van, b�r ha d�h�sen ord�t is, ezt m�gis meg kell tennie.

K�rd�s: B�r m�g ha Ego is, ezt meg kell tenni?

Kaushkaji: Ezt meg kell tenn�nk. K�l�nben ha nem fedj�k fel a hib�t azt mondva: „Valami rosszat teszel”, az a szem�ly tov�bb folytatja a sikkaszt�st. Mi fog �gy t�rt�nni?

A f�n�k elkap t�ged „Pontosan az orrod el�tt sikkasztott! �gy te is osztozol a b�n�ben.” - ezt fogja mondani. Neked teh�t t�k�letesnek kell lenned. Igen. Teh�t ha a szem�ly m�rges is, annak tudat�ban lehet. „M�rges vagyok”, �s mondhatja, amit kell. „L�tod, ez engem feld�h�t. Ne t�gy �gy!”

K�rd�s: K�teless�g�nk b�ntetni a csal�st?

Kaushkaji: K�vetned kell az iroda szab�lyait. Ha az iroda azt mondja „B�ntess, de el�tte k�ldj figyelmeztet� levelet”, akkor �gy kell tenned.

Nos, ha ez tiszta megy�nk medit�lni.

K�rd�s: Tudni szeretn�m, mi a k�l�nbs�g Aham �s Ahamkara k�z�tt?

Kaushkaji: Aham egyszer�en az �n �rz�se.

K�rd�s: Egyszer�en?

Kaushkaji: Igen. Mondjuk, hogy �lek. Te �rzel engem. Ez az Aham.

Ahamkara az Ego, j�t�k. V�gy.

K�rd�s: Az Ego nem term�szetes?

Kaushkaji: Nem term�szetes.

K�rd�s: Az Aham term�szetes?

Kaushkaji: V�g�l megszabadulsz az Ahamt�l is. Egyike ez a szabadul�soknak.

K�rd�s: A Mukti el�tt?

Kaushkaji: Ak�r�l lesz. Elmondom legk�zelebb. Mondjuk, hogy ett�l is meg kell szabadulnotok majd. De most ez rendben. Ahamod lehet. Ez nem �gy van, hogy azt mondod: „�n eszem.”, akkor r�gt�n azt kell gondolnod: ”Oh, azt mondtam: �n. Ez rossz”. Ez nem �gy van.

Teljesen �rezheted az �nt. De azt mondani: „Nekem igazam van, neked nincs” – ett�l meg kell szabadulnod. Az „�n” rendben van.