Diksa : Srí Bhagavan a gyermekkoráról |
Srí Bhagavan a gyermekkoráról
2020.04.11. 15:02
Kérdés: Kedves Bhagavan, szeretnénk hallani a gyerekkorodról, kérlek, mondj nekünk erről valamit.
SRÍ BHAGAVAN: Többen közületek voltak már Nathamban. Ott születtem, ez egy kisváros, ahol a szüleim összeházasodtak. Hároméves koromban egy arany gömb jelent meg ott és rávett, hogy újra és újra egy mantrát kántáljak. Ez egy védikus mantra, amit az energetizálásra és átváltozásra használnak. Nem akartam kántálni a mantrát, de rá voltam kényszerítve. Az arany gömb folyamatosan előttem volt és 0-24-ben a mantrát kántáltam, azt se tudtam, mit mondanak a tanáraim az iskolában. Soha nem volt időm a mantrán kívül bármit csinálni.
Kezdetben egy normál iskolába jártam és nagyon rossz jegyeim voltak. Aztán az apám elvitt egy nagyobb iskolába és az iskola elöljárója megkérdezte apámat, hogy hogyan hozhatott ide egy ilyen gyenge tanulót, mint én. Az apám azt mondta, tekintsék kihívásnak. Az igazgató egy ír ember volt, elfogadta a kihívást és felvett. Mivel soha nem arra figyeltem, ami az osztályban történt, nem voltam jó tanuló, de valahogy mindig átmentem. Egy ember volt az iskolában, aki észrevette, hogy soha nem figyelek semmire, de mégis átmegyek, ez volt Paramácsárjadzsi (Parama=legfelsőbb, valamin túli, Ácsárja=tanító. A "dzsi" végződést a nevekhez egyfajta kedves, becéző jelleggel teszik hozzá).
Az arany gömb 21 éven keresztül, 24 éves koromig késztetett a mantrázásra, ezután elhagyott. Az életem normalizálódott és megnősültem. Hamarosan elindítottuk a Dzsivasram iskolát (dzsiv/dzsivati: él, feléled, dzsiva: élet. Asrama: remetelak, visszavonulásra szolgáló központ, átvitt értelemben iskola). Azt akartuk, hogy ez az iskola más legyen, mint a többi. Azok a tanárok, akik ott tanítottak, ahol én tanultam, nem voltak elég jók. Bár egyetlen szóra se figyeltem, amit mondtak, mégis tudtam ezt. Olvasni tudtam az emberek elméjében. Hamarosan Dzsivasram nagyon híres iskola lett. Egy nap három tanuló, egy hindu, egy keresztény és egy muszlim, meglátta az arany gömböt Dzsivasram területén. (ma ez a három ember nagyon sikeres, még Amerika is odavan érte, hogy ezek az emberek nekik dolgozzanak). Az arany gömb beszélt hozzájuk és azt mondta, hogy én voltam a teremtőjük. Eljöttek hozzám és megkérdezték, én pedig azt mondtam, hogy nem tudok mit kezdeni ezzel. Az arany gömb adott nekik egy mantrát és azt mondta, adják át nekem. Azok hárman elismételték a mantrát, amit az arany gömb adott nekik és ez ugyanaz a mantra volt, amit nekem kellett ismételnem 21 évig. Akkor azt gondoltam: "ez az!" Hamarosan az arany gömb azt mondta, el kell kezdenem a munkát, amiért itt vagyok. Azt mondtam, csak akkor kezdem el, ha meg is lesz hozzá az erőm.
Egy nap, mikor az asramban ültem, úgy éreztem, hamarosan egy erős szellőnek kéne jönni, ami nemsokára meg is érkezett. Nem hittem el, ezért azt mondtam, legyen még erősebb a szellő, ami szintén megtörtént. Ekkor azt mondtam, hogy legyen egy nagyon, nagyon erős szél, ami jött és lefújta a bungalow tetejét, ahol ültem. Ekkor már tudtam, hogy a szükséges erő megérkezett és el is kezdtem a munkát.
Fogalmam sem volt, hogyan csináljam az Avahánamot (invokáció). Ez akkor volt, mikor a Paramátma Bhagavan sárga díszruhában (a Szapíta Vasztra Srimurti képében) (a kis kép a cikk elején) jelent meg előttem. Azt mondtam: "Ó, akkor ezt a formát kell használnom a megidézéshez!" És hamarosan ez a Paramátma Bhagavan kész volt az imák és hódolat fogadására. Ez a Paramátma Bhagavan megjelent sok helyen, még Texasban is, a születésem előtt. Még Bharat Giri Maharádzs Gudzsaratban is látta, szintén még a születésem előtt. Amma is látta, mielőtt megismert volna.
Ez a Srimurti elkezdte a munkát és a kegyelem elkezdett áramolni. Egyszer valaki azt hazudta a rendőrségnek, hogy férfiak és nők együtt táncolnak az asramban. Eljöttek, hogy megnézzék, de ahogy meglátták a Paramátma Bhagavan képét, kifutottak az asramból és soha nem jöttek vissza.
Ugyanez történt Nagpurban is. Valamifajta törvény miatt, a gyógyászati csodák illegálisak voltak. Volt egy embercsoport, akiket úgy hívtak: "Anda visvasz nirmulan mandal", akik törődtek ezzel. Hamarosan a csoport panaszkodott a rendőrségnek és a rendőrség fogta a sárga Srimurtit és a daszát, akinél volt és bezárta őket. Hamarosan rájöttek, hogy a daszának semmi hatalma nincs és elengedték, de a Srimurti a mai napig ott lóg a kapitányságon. Tudod, miért? Mert a Srimurti még mindig csodás gyógyulásokat hoz létre. A bíró, aki átvette az ügyet, szintén egy csoda folytán meggyógyult, ezért ejtette az eljárást.
Bármikor ilyesmi történik, nagyon boldogok leszünk. Tudod, miért? (Valaki válaszol: "szűrés történik, Bhagavan!" Bhagavan rámosolyog az illetőre és a daszákra és azt mondja) Igen. Szűrés. És ti vagytok azok az emberek, akik visszamaradnak a szűrőben.
Rengeteg hála és köszönet Srí Kalki Paramdzsjóti BhagavatiBhagavan lótuszlába előtt.
|