Szumeru vil�gok

A Szumenu nev� vil�ghegy egy hatalmas, furcsa alak� hegycs�cs, mely a vil�g k�zep�n magasodik, k�r�l�tte forog a Nap �s a Hold. Az alapja egy �ri�si �ce�non nyugszik, k�r�lv�ve alacsonyabb hegyekkel �s �ce�nokkal. A lentebb felsorolt h�rom vil�g a Szumeru hegyen, vagy k�r�l�tte tal�lhat�, a Tr�yasztrimsa d�v�k a cs�cs�n, a Cs�turmah�r�dzsikak�juka d�v�k a lank�in �lnek, az Aszur�k pedig az alapj�n�l l�v� �ce�nban. A Szumeru �s az azt k�r�lvev� hegyek �s tengerek nem csup�n ezeknek az istens�geknek adnak otthont, hanem hatalmas t�meg� mindenf�le ismert mitologikus l�nyeknek is, melyek csak ritk�n hatolnak be az emberek vil�g�ba.

• Tr�jastrimsa "A harminch�rmak vil�ga" (a n�v is ezt jelenti), egy hatalmas lapos s�ks�g a hegy tetej�n, tele kertekkel �s a d�v�k palot�ival. Uralkod�ja "Sakro d�v�n�m indra", Sakra, a d�v�k ura. A harminch�rom f�, itt lak� d�va mellett sok m�s d�va �s egy�b term�szetfeletti l�ny lakik itt, t�bbek k�z�tt a d�v�k kis�r�i �s sok mennyei kurtiz�n (olyasmik, mint a nimf�k). Ez a vil�g is a f�ld f�l�tt helyezkedik el (nyolcvanezer jodzsana t�vols�gra)
• Csaturmah�r�dzsikak�jika vagy Csaturmah�r�dzsik�ja , a "N�gy nagy kir�ly vil�ga. A hegy lejt�in helyezkedik el, egyes l�nyei pedig a k�rnyez� leveg�ben �lnek. A n�gy uralkod� neve Vir�dhaka, Dritar�stra, Vir�p�ksa, �s a vezet�j�k, Vaisravana. Azok a d�v�k, akik a Nap �s Hold ir�ny�t�s��rt felel�sek, szint�n ebben a vil�gban laknak, mint a kir�lyok k�s�r�i. Ez a csoport t�rp�kb�l (Kumbh�nd�k), t�nd�rekb�l (Gandharv�k) s�rk�nyokb�l (N�g�k) �s goblinokb�l (Jaks�k) �ll.
• Aszura Az Aszur�k vil�ga a hegy talapzat�n�l helyezkedik el, melynek nagy r�sze az �ce�n fenek�n van. Ez nem az eredeti otthonuk, hanem az a hely, ahol tal�lt�k magukat, miut�n az el�z� lakhely�kr�l, Tr�jasztrims�b�l lel�kt�k �ket, mikor ler�szegedtek. Az Aszur�k folyton harcolnak, hogy visszanyerj�k eredeti otthonukat a hegytet�n, de k�ptelenek a N�gy nagy kir�ly test�rs�g�n �tt�rni. Sok k�l�nb�z� csoportra oszlanak �s nincs egyetlen vezet�j�k, de vezet�ik k�zt van Vemacsitrin �s R�hu.

F�ldi birodalmak

• Manusyal�ka (5) Ez az emberek �s ember form�j� l�nyek birodalma, akik a F�ld felsz�n�n �lnek. A Szumeru k�r�li hegy-gy�r� k�r�l van v�ve egy hatalmas �ce�nnal, melyben a legt�bb vil�g tal�lhat�. A hegyek k�rk�r�s fal�t k�r�lvev� �ce�n neve Csakrav�da, mely a vil�g v�zszintes hat�r�t jel�li, ezen pedig n�gy kontinens helyezkedik el, mint relat�ve kis szigetek. Az �ce�n hatalmas kiterjed�se miatt nem tudj�k egym�st el�rni a hagyom�nyos haj�z�si technik�kkal, b�r a m�ltban, mikor a Csakravartin (6) kir�lyok uralkodtak, lehets�ges volt a kommunik�ci� egy Csakraratna nev� kincs seg�ts�g�vel, ami a kontinensek k�z�tt rep�lt �s melyet a kir�lyok �s k�s�ret�k haszn�ltak. Ez a n�gy kontinens a k�vetkez�:

- Dzsambudv�pa, mely d�lre helyezkedik el �s a norm�l emberi l�nyek otthona. Alakja tompa hegy� h�romsz�gre hasonl�t, melynek a cs�csa d�lre mutat (ez a le�r�s r�illik D�l-India partvonal�ra). A kontinens nev�t egy f�r�l kapta, az �ri�s Dzsambu fa magass�ga sz�z dzsojana �s a kontinens k�zep�n n�. Minden kontinensen van egy ilyen �ri�si fa.

- P�rvavideha keleten van �s f�lk�r alak�, melynek lapos v�ge nyugat fel� mutat. F�ja az ak�cia, lak�i f�leg keresked�ssel foglalkoznak

-Aparagoj�na nyugaton helyezkedik el �s k�r alak�, itt �l a hatalmas Kadamba fa. Lak�i nem h�zakban laknak, hanem a f�ld�n alszanak �s �kr�sszekereken j�rnak.

-Uttakuru �szakon van �s n�gyzet alak�. A f�j�nak neve Kalpavriksa (kalpa-fa), mert egy eg�sz kalpa az �lettartama. Lak�i a leveg�be �p�tik a v�rosaikat. K�l�n�sen gazdagok �s nem kell dolgozniuk, hogy meg�ljenek - az �tel mag�t�l n� - �s nem ismerik a mag�ntulajdon fogalm�t. Vaisravana v�delme alatt �llnak.

• Trijagjoni-l�ka Ez a vil�g tartalmazza az �sszes �llati l�tform�t, melyek k�pesek szenved�st �rezni, m�rett�l f�ggetlen�l.
• Pretal�ka A pret�k (�hes szellemek) a f�ldh�z tartoznak, de a tudat�llapotuk miatt az emberekt�l nagyon elt�r�en �rz�kelnek. Nagyr�szt sivatagokban �s elhagyott ter�leteken �lnek.

Poklok (Narak�k)

Naraka vagy Niraja a neve a legnagyobb szenved�s vil�gainak, melyet rendszerint pokolnak ford�tanak. A t�bbi vil�gokhoz hasonl�an a l�nyek a karm�juk ok�n sz�letnek ide �s behat�rolt ideig, a karma teljes kiold�d�s�ig tart�zkodnak itt, hogy majd a megel�z� j� karm�juk eredm�nyek�nt sz�lethessenek meg magasabb vil�gokban (7). Az itteni l�nyek tudat�llapota hasonl�t az emberekben l�v� f�lelem �s gy�tr� rem�nytelens�g �rz�s�hez. Fizikailag Naraka egy sor s�k Dzsambudv�pa alatt a f�ld m�ly�ben. T�bbf�le feloszt�s ismert, a legelterjedtebb a h�t hideg �s h�t forr� pokol.

Hideg poklok

• Arbuda a "h�lyagos" Naraka
• Nirarbuda a "kipukkadt h�lyag"
• Atata a diderg�s pokla
• Hahava a panaszkod�s pokla
• Huhuva a vacog� fogak pokla
• Utpala, ahol a b�r olyan k�k lesz, mint a l�tusz
• Padma a recseg� b�r pokla
• Mah�padma, ahol a teljesen megfagyott test sz�tesik darabjaira

Minden pokol lak�inak �lettartama h�sszor t�bb, mint akik a megel�z�ben �lnek.

Forr� poklok

• Szanydzsiva az "�letre kelt�" pokol
• K�lasz�tra "fekete fonal"
• Szamg�ta "t�r�" pokol
• Raurava "sikolt�" pokol
• Mah�raurava "a hatalmas sikoly"
• T�pana a forr� pokol
• Mah�t�pana a nagyon forr� pokol
• Av�csi a "megszak�tatlan"

A F�ld alapjai

A f�ld �sszes szerkezete, Szumeru �s a t�bbi, olyan m�lyre terjed a tengerszint al�, mint amilyen magas a Szumeru hegy a tengerszint f�l�tt (nyolcvanezer jodzs�na). Ez alatt van az "arany f�ld" r�tege, el�g vastag �s szil�rd ahhoz, hogy megtartsa a hegyet. Az arany f�ld r�tege megintcsak v�zen nyugszik, a v�zr�teg alatt pedig a "szelek k�re" ,mely szint�n nagy kiterjed�s� �s ezer k�l�nb�z� vil�g helyezkedik el benne.

Szahaszra kozmol�gia

A szahaszra jelent�se ezer. Minden s�k, mind a felfoghat�, mind a felfoghatatlan s�kok (nevaszanna-aszanna-ayatana) Av�csi, a "megszak�tatlan" alatt vannak �s egyetlen, al�bb olvashat� rendszert alkotnak. A modern elnevez�sben "Naprendszereknek" h�vj�k �ket.  Az ezer naprendszer �sszess�g�t "ezerfel� hajtott vil�gnak" (csulanika l�kadh�tu), vagy "kis rendszernek" h�vj�k .

Az ezerszer ezer (ezer a n�gyzeten) neve dviszahasszi maddzsima l�kadh�tu, vagy k�zepes rendszer �s az ezer a negyediken m�ret� rendszer tiszahasszi mahaszasszi l�kadh�tu, vagyis nagy rendszer.

Maha kalpa

A "kalpa" sz� pillanatot jelent, a Mahakalpa n�gy pillanatb�l (kalp�b�l) �ll. Az els� a teremt�s pillanata. A teremt�si pillanat a gy�lekez�helye �s felemelked�se a magasabb vil�gok l�nyeinek, hogy a l�tez�s durv�bb form�it vehess�k fel. A teremt�s fennmarad� idej�ben a vil�g ben�pes�lt. Azok az emberi l�nyek, akik ebben a pillanatban l�teznek, hat�rtalan �lettartammal rendelkeznek. A m�sodik pillanat a folyamatok�, a kezdet�n l�p be az els� �rz� l�ny a pokolba, a poklok nem l�teztek eddig, vagy �resen �lltak. A "folyamat " pillanat h�sz k�zbens� pillanatot tartalmaz (antarakalp�k), melyben az emberi �lettartam nyolcvanezer a tizediken �v. K�t ilyen k�zbens� pillanat k�zti intervallum a "kiirt�s h�t napja", melyben k�l�nb�z� emberek meg�lik egym�st, an�lk�l, hogy ismern�k vagy felismern�k egym�st. Egyes emberek elb�jnak. A m�sz�rl�s ut�n el�j�nnek �s ben�pes�tik a f�ldet. Ezut�n az �lettartam nyolcvanezer �v lesz �s a v�g�n a m�sz�rl�s �jra megt�rt�nik. Ez 18 alkalommal megt�rt�nik a "folyamat" kalpa alatt.

A "folyamat" kalpa ut�n a "felold�d�s" kalpa j�n, ahol a pokol megint ki�r�l, ahogy a l�tez�s durv�bb form�i is elt�nnek. A l�nyek �sszegy�lnek a Form�val b�r� birodalmakban (R�padh�tu), a t�z �ltali lerombol�s kivon mindent a birodalmakb�l, a "sug�rz� istenek" alatt (abha d�va)

H�t ilyen "t�z �ltali lerombol�s ut�n a "v�z �ltali lerombol�s" j�n, �s a "kedves istenek" (szubha d�va) f�l�tti r�sz marad meg.

Hatvann�gy ilyen lerombol�s ut�n - melyb�l 56 t�z, 7 pedig v�z - j�n a sz�l �ltali lerombol�s, ez mindent elpuszt�t a "gy�m�lcs�z� istenek" (vehaphala d�v�k) s�kja alatt. A Tiszta F�ldek (Szuddhavasza) soha nem pusztul el, b�r egy Buddha megjelen�se n�lk�l ezek a birodalmak hossz� ideig �resek maradnak. Ezen birodalmak lak�i rendk�v�l hossz� �let�ek.

A forma n�lk�li birodalmak soha nem pusztulnak el, mert a forma vil�g�ban nem l�teznek. Annak az oka, hogy ezek a birodalmak lerombol�dnak t�z, v�z �s sz�l �ltal, viszont a f�ld nem, az, hogy a f�ld egyfajta "gy�lekez�hely".

A "felold�d�s" kalpa ut�n, ez a vil�g-rendszer hossz� ideig felold�dott marad, ezt �gy h�vj�k, hogy az "�res" pillanat, de pontosabb kifejez�s, hogy "a felold�dott �llapotban l�tez�s". A l�nyek, akik itt laktak, m�r kor�bban �tk�lt�ztek m�s vil�grendszerekbe, azt�n tal�n majd visszat�rnek ide, ha az utaz�suk ide vezeti �ket.

Id�beli kozmol�gia

Le�rja, hogyan keletkezett �s mikor old�dott fel a vil�gegyetem. Egy v�gtelen, k�rk�r�s halad�st kell elk�pzeln�nk. Ez nem azt jelenti, hogy ugyanazok az esem�nyek ism�tl�dnek minden k�rben, hanem, ahogy a nappal �s �jszaka, t�l �s ny�r k�rforg�sa halad, ugyanolyan term�szeti t�rv�nyek l�pnek fel, hogy struktur�lj�k az id�t.

Az id� alapvet� egys�g�t mah�kalp�nak, vagy Nagy Korszak"-nak nevezz�k. Ennek hossz�t emberi �vekben soha nem defini�lt�k pontosan, de annyit jelent, hogy nagyon hossz�, �vmilli�kig tart, vagy m�g tov�bb.

Egy mah�kalpa kalp�kra, korszakokra oszlik �s �gy van megk�l�nb�ztetve a t�bbit�l, hogy az id�tartama alatt a vil�g �pp milyen fejl�d�si folyamatn�l tart.

• vivartakalpa "A fejl�d�s korszaka" - ez alatt a kalpa alatt l�p be a vil�g a l�tez�sbe
• vivartaszth�jikalpa "a fejl�d�s folyamata" a vil�g egy �lland� �llapotban van
• szamvartakalpa "a felold�d�s kora" ez alatt a vil�g feloszlik
• szamvartaszth�jikalpa "a felold�d�si folyamat kora" ezalatt a vil�g az �ress�g �llapot�ban van

Ezen kalp�k mindegyike h�sz antarakalp�ra (bels� korok) oszlik, mindegyik egyforma hossz�. A szamvartaszth�jikalpa alatt ez puszta fikci�, mivel egyik anarakalpa sem k�l�nb�zik a m�sikt�l - egyikben sem t�rt�nik semmi - de a m�sik h�romhoz hasonl�an itt is fel kell osztani a kalp�t.

Vivartakalpa

A vivartakalpa  az els�dleges (primordi�lis) sz�l kiemelked�s�vel kezd�dik, mely megind�tja a vil�gegyetem szerkezet�nek kialakul�s�t, mely csak az utols� mahakalpa v�g�n pusztul el. Mind a kialakul�s, mind az elpusztul�s k�l�nb�z�, de abban egyezik, hogy a l�nyek a fels�bb vil�gokb�l sz�letnek az als�bb vil�gokba. P�ld�ul egy Mah�bramh� egy �bh�szvara d�va al�sz�ll�sa, ez csak egy p�lda, mely folytat�dik az eg�sz Vivartakalpa sor�n, m�g ben�pes�l az �sszes vil�g, Brahmal�k�t�l, le a poklokig. A Vivartakalp�ban jelennek meg az els� emberek, akik nem hasonl�tanak a mostani emberekre, saj�t f�ny�kkel ragyognak �s k�pesek a leveg�n kereszt�l mozogni technikai seg�ts�g n�lk�l. Nagyon hossz� ideig �lnek �s nincs sz�ks�g�k t�pl�l�kra, ink�bb hasonlatosak az als�bb szint� istens�gekhez, mint a mostani emberekhez.

Id�vel, a fizikai t�pl�l�k meg�zlel�s�vel a test�k s�lyosabb �s anyagszer�bb lett, elvesztett�k a ragyog�sukat �s elkezdtek megjelen�s�kben k�l�nb�zni. Az �lettartamuk is cs�kkent. Nemekre oszlottak �s szexu�lis tev�kenys�gbe kezdtek. Azt�n kapzsis�g, lop�s �s er�szak �t�tte fel k�zt�k a fej�t �s szoci�lis strukt�r�kat �p�tettek ki: kir�lyokat v�lasztottak maguk k�z�l. N�melyik vad�szni kezdett �s az �llatok h�s�t kezdte enni.

Vivartaszth�jikalpa

Els� antarakalpa

A Vivartaszth�jikalpa akkor kezd�dik, mikor az els� l�ny megsz�letik Narak�ban (a pokolban), �gy az eg�sz univerzum megtelik l�nyekkel. Ennek a kornak az els� antarakalp�j�ban az emberi �let megsz�ml�lhatatlan  (de legal�bb t�bb t�zezer) �vr�l lecs�kken kevesebb, mint sz�z �vre. A kor kezdet�n az emberek nagyr�szt boldogok voltak. A Csakravartin (Ker�kforgat�) kir�lyok dinaszti�j�nak uralma alatt �ltek, akik k�z�l a hetedik lesz�rmazott megt�rte �sei hagyom�ny�t �s visszautas�totta a tr�nt, r�hagyva azt fi�ra. A trad�ci� megt�r�se ok�n szeg�nys�g �t�tte fel a fej�t, mint egyfajta kollekt�v b�ntet�s �s az emberek k�z�tt gyilkoss�gok �s m�s b�ncselekm�nyek t�rt�ntek.

Az emberi �lettartam gyorsan lecs�kkent nyolcvanezerr�l sz�z �vre, minden gener�ci� csak a fele ideig �lt, mint az el�z� �s minden gener�ci�ban �jabb b�n�k jelentek meg: hazugs�g, kapzsis�g, gy�l�let, szexu�lis elt�velyed�sek, az id�sekkel szembeni tiszteletlens�g.

A jelenkor az els� antarakalpa v�ge fel� halad, most az �lettartam kevesebb mint sz�z �v. Az antarakalp�b�l  h�tral�v� id�kre sok szenved�st j�solnak. Az �lettartam tov�bb cs�kken �s a gonosz ir�nyzatok tov�bb n�nek. Az emberek csak t�z �vig �lnek majd �s �t�ves korukban h�zasodnak meg. Az �tel kev�s �s �zetlen, az emberek semmilyen erk�lcsi norm�t nem k�vetnek. Azok lesznek az uralkod�k, akikben a legt�bb aljass�g �s gy�l�let van. A gy�l�let egyre n�vekszik az emberek, m�g a csal�dtagok k�z�tt is, m�g �gy nem tekintenek egym�sra, mint vad�sz �s pr�da. V�g�l egy nagy h�bor� t�r ki, melyben mindenki lem�sz�rolja egym�st. A kev�sb� agressz�vek elrejt�znek az erd�kben �s m�s titkos helyeken, m�g tombol az �ld�kl�s. Ez a h�bor� z�rja le az els� anatakalp�t.

M�sodik antarakalpa

A h�bor� ut�na a t�l�l�k el�b�jnak a rejtekhely�kr�l �s megb�nj�k a gonosz szok�saikat. Ahogy elkezdenek j�t cselekedni, az �lettartamuk megn� �s az emberis�g eg�szs�gi �s anyagi j�l�te is n�vekszik vele egy�tt. Hossz� id� ut�n ezek lesz�rmazottai a t�z�ves �lettartamb�l �jra el�rik a nyolcvanezer �ves �lettartamot �s ekkor a Csakravartin Kir�lyt Szank�nak h�vj�k. Az � uralkod�sa alatt az Adzsita nev�, aktu�lis B�dhiszattva al�sz�ll a Tusita mennyb�l �s teljes megvil�gosod�st �r el. �t az irodalomban Maitr�ja Buddh�nak nevezik.

Maitr�ja ideje ut�n a vil�g �jra elkezd elromlani �s a nyolcvanezer �ves �lettartam �jra lecs�kken t�z �vre. Minden antarakalpa egy h�bor�val v�gz�dik, �gy vannak elv�lasztva egym�st�l �s mindegyik a k�zep�n �ri el az �lettartam �s az erk�lcsi szint cs�cs�t. A tizenkilencedik antarakalpa ut�na az �lettartam nem cs�kken le nyolcvanezer �v al�, mert a vivartasztth�jikalpa a v�g�hez �rt.

Szamvartakalpa

A szamvartakalpa akkor kezd�dik, amikor m�r nem sz�letnek l�nyek a pokolban. Ez a folyamat visszafel� zajlik a vertik�lis kozmol�gi�ban, vagyis el�bb a legals�, majd a f�l�tte l�v� poklokban nem sz�letnek l�nyek, majd pret�k, majd �llatok, emberek �s �gy fel az istens�gek univerzumaiba.

Mikor ezek a vil�gok, fel eg�sz a Brahmal�k�ig mentesek lesznek minden bentlak� l�nyt�l, akkor egy nagy t�z elem�szti a vil�g fizikai szerkezet�t, �s az �bh�szvara vil�gok alatt mindnet elpuszt�t. Mikor ez megt�rt�nik, elkezd�dik a szamvartaszth�jikalpa.

Szamvartaszth�jikalpa

Err�l nincs mit mondanunk, mivel ilyenkor az �bh�szvara vil�gok alatti ter�leten semmi nem t�rt�nik. Akkor van v�ge, mikor az Els�dleges Sz�l elkezd f�jni �s �jra fel�p�ti a vil�gok szerkezet�t.

Egy�b lerombol�sok

A t�z �ltali elpusztul�s az �ltal�nos m�dja a szamvartakalpa lez�r�s�nak, de minden nyolcadik mah�kalp�ban, h�t t�z �ltali lerombol�s ut�n k�vetkezik egy v�z �ltali pusztul�s. Ez m�g puszt�t�bb, mert a Brahma vil�gokon k�v�l m�g az �bh�szvara vil�gokat is lerombolja.

Minden hatvann�gy mah�kalp�ban, �tvenhat t�z �ltali �s h�t v�z �ltali lerombol�s ut�n bek�vetkezik a sz�l �ltali elpuszt�t�s. Ez a legpuszt�t�bb, mert m�g a subhakritszna vil�gokat is lerombolja. Az enn�l magasabb vil�gok elpuszt�thatatlanok.

Ford�totta �s d�lt bet�s sz�veg: Kov�cs Gabriella

Jegyzetek:

 5. Manus: ember

6. csakra: ker�k vartin: forgat� (valaki, aki forgat valamit

7. a tan�t�s szerint a j� (szatkarma) �s rossz (dukh-karma) karma olyan, mint k�t, teljesen k�l�n�ll� banksz�mla. Nem lehet az egyikb�l a m�sikba t�rleszteni.