Lkk, els rsz |
|
2020.05.13. 12:06 |
Az indiai hagyomnyban (mind a hindu, mind a buddhista vallsban) komoly szerepe van a Lkknak. Ezek egyfajta ltskok. MIkor Sr Bhagavan emltette egyik tantsban, a jegyzetekhez belinkeltem egy Wikipdia szcikket.
Nem hagyott nyugodni, gyhogy elkezdtem lefordtani. Elg hossz s mg nem rtem a vgre, de mivel a menpont befogadkpessge vges, a kvetkezben folytatom.
A szerz a buddhista hagyomnyon keresztl fejti ki a tmt, de gy gondolom, a lnyeg, hogy a struktrkkal megismerkedjnk (ez egybknt nem klnbzik dnten a hindu s buddhista irnyzatokban).
Neknk, a zsid-keresztny kultrkrben nevelkedetteknek egsz ms elkpzelseink lpnek fel, ha a "tlvilg", "menny", "pokol" s hasonl szavakat halljuk. Pl. a "dva" sz rtelmezse sem knny. Ha "angyal"-nak fordtom, jra csak ms asszocicit kelt. "Isteneknek" sem nevezhetem ket, mert akkor hatatlanul a "Teremt" minsg kapcsoldik hozzjuk, s folytathatnm. Pontosan egy ilyen krdst kapott Sri Bhagavan az egyik (itt a honlapomon nem szerepl) eladsban, amire a mi spiritulis struktrnk szmra nagyon zavar (sszezavar) vlaszt adott.
Ez az oka ennek a fordtsnak, mert aki veszi a fradsgot s elolvassa (vagy legalbb tnzi), akkor teljesen elmlik ez a zavars s a helyre kattan minden.
Az Egysg nem indiai rendszer, hanem egy egsz vilgot tfog spiritulis kzssg, de Sr Bhagavan Indiban szletett s l s ebbl a szemszgbl nzi a dolgokat. Ezrt azoknak, akik nem indiaiak, szksgk van egyfajta rltsra a megrtshez, ezt szolglja ez a fordts. Szndkosan nem a "Diksa" menpontban szerepeltetem, mert ott csak az Egysg tantsokat szeretnm kzztenni.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovbb…